Kirándulás a Monori Pincefaluba


A monoriak – na meg persze a térképek is - hegynek hívják, s ennek megfelelően a sík vidéken élő emberek számára igen jelentős tekintéllyel bíró hegyként nagy becsben tartják a Strázsát, amelynek azonban szelíd lankáit bejárni nem kell túrabakancs. Tornacipő, de akár szandál is elég egy ide tervezett kiránduláshoz, és talán elég még a festői tájra nyitott szem, a barátságos köszöntésekre és családi pincékbe hívogató, egyszerű szavakra nyitott szív is.



A Strázsahegy páratlan előnye az is, hogy Budapestről könnyedén elérhető.

Alig negyven kilométert kell autóznia annak, aki a nagyvárosi forróságból egy idilli zöld szigetre vágyik. De aki busszal vagy vonattal érkezne, annak is egyszerű dolga van, lévén, hogy Monor tömegközlekedéssel is rövid idő alatt elérhető.

Akik már jártak a száznyolcvan hektáron elterülő, közel ezer pincét magába foglaló pincefaluban, mindannyian visszatérő vendégekké lettek, vagy lesznek ezután. Ők pedig nincsenek kevesen: a nyári bornapokon, a nyitott pincék látogatásakor, a vendégváró programokon évről-évre több jókedvű, kíváncsi vendég járja a hegy mélyútjait, kalandozik az Ezer Pince Szőlészeti és Borászati Tanösvény kanyargós dűlőin, gyönyörködik a pincesorokat létrehozó ősök iránti tiszteletből az építmények hajdani stílusjegyeit hűségesen megőrző építészeti értékekben.

Árnyas fák, lugasok, gondozott szőlősorok, de vadregény és vadvirágok is kísérik a vándort, aki eleinte ugyan meglepődik, hogy előre köszönnek neki és idegenek is barátian beinvitálják borkóstolásra, de a gyakori visszatérők már tudják, hogy a Strázsahegyen ősidők óta ez a protokoll.


Kirándulás a Strázshegyre


Az itteni vendégváró pincék között a KultPince is ennek szellemében várja a kirándulni vágyó baráti társaságokat, a munkahelyi közösségeket, a családokat. A helyi szokások közé tartozik régóta az is, hogy iskolai osztályok, öregdiákok tartanak osztálykirándulásokat, találkozókat itt.

Akik a Kultpincében kötnek ki a jóleső fáradsággal járó barangolás, CsámBORgó csapatéppítő játék teljesítése után, azokat érkezéskor frissítő italok, köszöntő falatok fogadják. S ha már felfrissültek, társasjátékokkal, petanque- al, mökkly-vel, lengőtekével és egyéb társasjátékokkal foglalhatják el magukat, miközben - ha gyerek is van a társaságban- az aprónép a homokozót foglalja el, vagy hintázik. A szalonnasütés, a közös főzés, bográcsozás ugyancsak a népszerű csapatépítő foglalatosságok közé tartozik a Kultpince kertjében, ahol a kényelmesebbek a szaletli vagy a diófa árnyában, netán a fűben heverészhetnek. Az ő közelükből sosem hiányzik egy harmatos pohár, benne egy hideg rozé fröccsel....


kirándulás és csapatépítő játék


Mivel nem mindenki szeret a szabadban sütni-főzni, számukra a Kultpince séfje előre egyeztetett menüvel, igény szerinti ételválasztékkal készül. Ha ahhoz lenne hangulatuk, parasztreggelivel, hagyományos pinceételekkel igyekeznek a gasztronómia területén kedvükre tenni.

Aki egyéb élményeket hiányolna, annak mozival kedveskednek: a KultMozi leendő nézőnek kívánságait figyelembe véve állítja össze a bemutatandó filmek listáját, hogy aztán finom falatok és jó borok közt a másutt feledésre ítélt közösségi program, a közös mozizás élményével ajándékozza meg a jelenlévőket.


kirándulás és mozi

A szemnek, szívnek, gyomornak, és egyáltalán, valamennyi érzékszervnek kedves, gazdag nap végén érdemes a hegytől a kilátón elköszönni, ahonnan olyan panorámát foghat be a tekintet, ami igazolja a monoriakat: hegy ez a Strázsahegy, valóban az. Az idők során majd emlékké varázsolódó élményeket teremtő hegyek közt az egyik legigazibb.
« vissza