La Fiesta Party Service

Amikor Borrendünk 2006 januárjában elhatározta, hogy megrendezi a Lovagi Lakoma és Borász Bál-t Kovács László a La Fiesta Party Service tulajdonosa mellénk állt és segítségével sikerült Monor egyik legszínvonalasabb rendezvényét létrehoznunk.

Már másodszor is sikerült!!

Az esemény részletei a "Rendezvényeink" oldalon megtekinthetők.

Köszönjük a támogatást!

Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend

A Benke László négyszeres olimpiai bajnok, Oscar-díjas mesterszakács és Gribek Lajos gasztronómus szerkesztésében megjelent Magyarok Asztala című Guinnes-rekord méretű könyv 2005. március 12-én – Szili Katalinnak az Országgyűlés Elnökének védnökségében – ünnepélyes keretek között lett elhelyezve a Magyar Parlament Vadásztermében.

Ebből az alkalomból Szili Katalin március 12-ét a Magyar Gasztronómia napjává nyilvánította.

Ezen az ünnepélyes ceremónián fogant meg az ötlet Gribek Lajosban, hogy megalakítsák a magyar gasztronómiai lovagrendet, melynek megvalósításához újfent megnyerte a legalkalmasabb partnert, Benke Lászlót........

Duna Borrégió Borút Egyesület

Az egyesület 2002. novemberében alakult. Tagjai között egyaránt találunk borászatokat, kulturális és hagyományõrzõ tevékenységet folytató magánszemélyeket és vállalkozásokat, önkormányzatokat. A boruti szolgáltatók érzik a súlyát a minõségi szolgáltatásnyújtás fontosságának, éppen ezért a szolgáltatók kérésének eleget téve, az Egyesület megbízásából 3 tagú független minõsítõ bizottság minõsíti az egyes pincék és más szolgáltató helyek szolgáltatásait. A Borút Egyesület minõsítési követelményrendszerének alapjául a nemzetközi elvárásokat megfogalmazó „Boruti Karta” szolgál. A minõsítési fokozatokat a Minõsítõ Táblával együtt járó 3-5 poharat ábrázoló Tanúsító oklevél igazolja. A minõségi szolgáltatások és a bizalomkialakításának a hosszú távú megtartása a legfontosabb feladat.

Vitéz Attila fényképész

Frittmann Pincészet

A FRITTMANN névvel fémjelzett kunsági borok családi vállalkozásban készülnek. A FRITTMANN testvérek mellett szinte az egész család szerepet vállalt a szõlész, borász, kereskedelmi tevékenységben. Ezen a magyarországi legnagyobb borvidéken már a szüleink, nagyszüleink is szõlõtermesztéssel, borászattal és borkereskedéssel foglalkoztak. Mindig is elsõdleges célunk volt, hogy a térség kiemelt minõségû legjobb szõlõfajtáiból állítsák elõ borainkat.

Az Alföld "zászlóshajója" (Dunabor Magazin) >>

Gazdakör és története

A Monori Gazdakör a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye és Kecskemét th. jogú város az 1939 - ben kiadott adattára szerint 1891 - ben alakult:
Nagy György nyugalmazott állami általános iskolai igazgató,Bobori János kéntor tanító, Kajli József, Leé Ádám, Paécsik János és Bokros István kezdeményezésére.................

Magyar Vendéglátók Ipartestülete

Attól a felismeréstől vezérelve, hogy csak közös összefogással tudunk valóságos erőt jelenteni, s így befolyással lenni sorsunk alakítására, hogy nem szenvedői, hanem formálói vagyunk magunk és gyermekeink jövőjének, s hogy a hagyományok és mesterségbeli tapasztalatok teszik teljessé szakmai és társadalmi érvényesülésünket, elhatároztuk, hogy szövetségre lépünk egymással egy olyan testület létrehozásában, amelyben a tagság nemcsak vállalkozói igazolványhoz, hanem a munka minőségéhez, és az emberi magatartáshoz is kötődik.

Célunk, hogy közös erőfeszítéssel, nemes hagyományaink életrekeltésével és szakmai - emberi magatartásunkkal elősegítsük tevékenységünk társadalmi megítélésének jobbítását, szakmai, gazdasági, társadalmi és szociális érdekeink hathatós védelmét, igényeink megfelelő figyelembevételét.

Ipartestület honlapjának megtekintése >>

Monorért Baráti Kör

Egyesületünket 2000. január 19-én alapítottuk meg azzal a céllal, hogy „szellemi műhelyt hozzunk létre, amely lehetővé teszi
- Monor Város múltbéli értékeinek megmentését és felkutatását;
- a hagyományok őrzését;
- a kulturális értékek felkarolását;
- helytörténeti kiállítás létrehozását;
- a múzeumi anyag folyamatos bővítését;
- Monor város szépítését;
- a helytörténeti kutatások ösztönzését;
- a Strázsa-hegy múltjának és jelenének kutatását, a borkultúra és szőlőtermelés történeti áttekintését;
- a környékbeli települések kulturális összefogását;
- a lokálpatriotizmusra való nevelést, a szülőföldhöz kötődés érzésének erősítését;
- és e cél érdekében a kérdéskört tárgyaló kiadványok elkészítését, kiadását, előadások szervezését.”
(idézet az egyesület alapszabályából)

Helytörténeti Kör Közművelődési Egyesület Monor

Megszületésekor, 1975 táján, szakköri formában kutatta, gyűjtötte településünk tárgyi emlékeit, mentette műveltségének okmányait, forrásait. 1985-ben fejlődött egyesületté Bernula Béláné és Burján István munkásságának köszönhetően – néhai Oláh Gyula elnökkel az élen.
A „Monori Füzetek” kiadásával kereste a választ arra, hogy a nagyközségben miképpen alakult, változott, fejlődött elődeink tárgyi és környezetkultúrája, szellemi, vallási élete, a termelés, a gazdálkodás, a kereskedés feltétele, emberi közösségeinek arculata. A nyomtatásban megjelent húsz füzet létrehozásában munkálkodott – többek között – néhai Máté Bertalan, Kiss Attila, Németh László, Bernula Péter. A szellemi munkát olykor kiállítások szervezésével gazdagítottuk: 1993-ban az ipartestület, a helyi vállalkozók, kereskedők múltjának a bemutatása; később a monori téglagyártás, a település természetföldrajza, néprajzi kutatások és a sajtótörténet érdekességei; 1998-ban a kékfestés hazai múltja és monori vonatkozásai.
1998-ban, az akkor már másodszor várossá vált Monorról szóló első írásos emlék megjelenésének 600. évfordulója alkalmából készítette el egyesületünk a „Monori króniká”-t ezer példányban. A könyv 57 szerző tollából született írásokkal, továbbá dokumentumokkal, térképekkel és fényképekkel mutatta be településünk természetföldrajzát, társadalmi szerkezetét, építészeti hagyományait, kultúráját, a városra vonatkozó irodalmi alkotásokat, ismeretterjesztő tanulmányokat, azaz a monori ember életét. A 600 oldalas könyvet néhai dr. Vitálisné dr. Zilahy Lídia (geológus) és dr. Dobos György, az egyesület titkára (pedagógus) szerkesztette; az olvasószerkesztő feladatát Pecznyik Ibolya (magyartanár) látta el; felelős kiadó Fekete János egyesületi elnök (református lelkész) volt.
2001-ben a helytörténeti kör kiadta a krónika első folytatását ötszáz példányban. Címe: Monori arcok, sorsok, történetek.
A szerkesztőbizottság tagjai: dr. Dobos György, dr. Dudás Jenő (nyug. állatorvos), Magócsi Károly (nyug. ált. isk.-i igazgató). Szerkesztette: dr. Dobos György, olvasószerkesztő: Pecznyik Ibolya, felelős kiadó: Fekete János.
A kötetet a kör közössége és írói-alkotói kis csapata üzenetnek szánta az unokák, dédunokák nemzedékének a millenniumi évekből. Az írott anyag a fényképek, dokumentumok, levéltári források válogatásával nyújt ízelítőt a mai ember arculatáról, az utóbbi évek tapasztalatairól, az élet szép és árnyékos oldaláról. Szól az egyházakról, vallási közösségekről. Szerény tudományszeretettel és -népszerűsítéssel tükröt mutat a háromszáz évvel ezelőtti jobbágyság sorsáról. A keményfedelű, elődjéhez hasonlóan királykék színű borítón belül 145 oldalon 13 szerző alkotása olvasható, majd az előfizetők névsorát 24 oldalnyi – többnyire színes – fényképes anyag követi, gazdagítva a szép könyvet.
Most, 2004-ben a sorozatról már trilógiaként számolhatunk be. Februárban ugyanis megjelent a Monori krónika második folytatása Monori életképek címmel, ugyancsak ötszáz példányban. A szerkesztőbizottsági tagok, a szerkesztők és a felelős kiadó személye megegyezik az előző kiadványéval. Ugyanígy a szín és a forma, ám növekedett az oldalak, a színes fényképek és az előfizetők száma.
"Azokról szól, akik a mindennapok gondjain túllépve a közösségért ténykednek, akik közöttünk élnek, és vállalják magukat” – olvashatjuk az életképek előszavában Pogácsás Tibor polgármester tollából. Legifjabb alkotásunkban 25 szerző írásával fejezzük ki elismerésünket a régmúltban és a jelenben szűkebb hazánkért tevékenykedőknek, a baráti civil szervezeteknek – köztük a Monor Környéki Strázsa Borrendnek –, egyházi közösségeknek stb., amiért megbecsülést érdemlően gyarapították és gazdagítják ma is gazdasági, szellemi, valamint erkölcsi értékeinket – a ma élők és utódaink javára egyaránt.

Említést érdemel még egyesületünk helyi tévésorozata (Gemini Tv). 1999 és 2000 között „Beszéljünk róla!” címmel 40 főt szólaltatott meg a városi élet szinte minden területéről. 2002-től a „Monori arcok ” keretében elsősorban kézművesek, vállalkozók mutatkoznak be a nézőknek.
A fent felsorolt eredmények mindegyike önzetlen, áldozatkész társadalmi munkánknak köszönhető.

Monor, 2004. április 1.

Dr. Dobos György egyesületi titkár

József Attila Gimnázium és Szakközép Iskola

Köszöntöm a kedves Látogatót!

Intézményünk a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola több mint 50 éve lett alapítva. Ha csak az 50 évet nézzük, az kereken 18000 nap, ami sok küzdelmet, eredményt, bánatot, örömet hozott és hoz az itt tevékenykedő kollégáink és tanulóink számára.
Az 50 év alatt végzett munka a semmiből emelte ezt az iskolát, amely ma több mint 800 diákot szolgál az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek eredménye alapján az ország közel 1000 középiskolája közül a 16. helyre.
Szolgál a kezdetektől máig, a szó nemes értelmében. Szolgálja Monort és a karéjában levő több mint 20 települést; megmutatva, hogy az itteni fiatalok a JAG ugródeszkájáról elrugaszkodva bárhová elérhetnek.
Egy szerencsés, ihletett pillanatban így írtam erről:
„Valamelyik nap eljátszottam azzal a gondolattal, vajon milyen lenne, ha minden, a monori gimnáziumban érettségizett diák egy helyen élne, mondjuk JAG-falván.
Jagfalvának több mint 6000 lakosa lenne, igaz, kétharmada hölgy. Képzeletemben látom, hogy szép és tartalmas lenne itt az élet. Kiváló iparosok, gazdák teremtenék elő a mindennapjaink javait; kisgyermekeinkről óvónők gondoskodnának, kiváló tanárok tanítanák a gyermekeinket, ismertetnék meg őket a mozgás, a sport örömeivel, egyetemünk is lenne egyetemi tanárokkal, docensekkel; lenne meteorológiai állomásunk, csillagvizsgálónk, űrkutatási laboratóriumunk; hét nyelven beszélő idegenforgalmi irodánk, szeretetszolgálatunk, kórházunk saját igazgatóval, orvosokkal, kémiai kutatóintézetünk; banki szakembereink vigyáznának a pénzünkre, a nemzetközi kapcsolatainkat saját diplomatáink gondoznák; rendőrségünk őrködne felettünk, katonáink védenének, a saját bíróságunkon pereskedhetnénk; saját üzleteinkben vásárolhatnánk, mérnöki irodáink terveznék a termékeinket, építészeink a városkánkat; világjárt művész zongorázna esténként, képzőművészeink tárlataira járhatnánk, a mi papjaink esketnék az ifjú párokat.
Újságíróink, rádiósaink, tévéseink adnának hírt rólunk.
Hát ilyen lenne Jagfalva.
50 év alatt ez nőtt ki az emberi hitből, akaratból, olykor szinte minden materiális eszközt nélkülözve.
1951. A mindent pusztító háború utáni 6. év. A romok nyomai még láthatók, alig került tető a házak fölé, alig jut meleg a szobába, s alig akad pár fillér a zsebekben, a mindennapi szelet kenyér is bizonytalan sokszor. Szegénység… és nagy gazdagság a szívekben, mert az emberek fáradhatatlanok, ha a gyermekeik szebb jövőjéről van szó. Amit a sors tőlük elvett, azt fiaiknak, lányaiknak szeretnék adni. Jó szívvel törnek, s adnak kis kenyérkéjükből is, hogy az ifjú nemzedéknek iskolája legyen és a tudás irányíthassa az ifjúság sorsának fordulásait.
Megőriztünk-e szívünkben ebből az érzésből valamit, amikor ezer „kacat” vesz körül minket, amikor elégedettségünket, boldogságunkat a még több birtoklásában reméljük?
Boldog vagyok, hogy az Oláh Pista bácsi által megfogalmazott emberség-eszme ma is áthatja mindennapjainkat. Könny szökik a szemünkbe, ha az elköszönő, virágot átadó ifjút látjuk, aki kipallérozódott az itteni évek alatt. Meghatottságunkat növeli, hogy felvillan egy pillanatra az egykori rakoncátlan, csikóvérű, üres beszédű, nagy hangú kamasz is.
Boldog vagyok, mert ezen a szigeten tölthetem a napjaimat, ahol olykor kopottas ruhában, félretaposott sarkú cipőben járó emberekben visszhangot talál az alapító igazgatónk üzen:

” Mi azon fáradozunk, hogy jellemes, igazmondó, a másik embert becsülő, szépet és igazat szerető emberekké formálódjanak iskolánk tanulói.”

Meddig tudjuk ezt strázsaként vigyázni?
Remélem – a gondviselés kegyeltjeiként – mindaddig, amíg szükség lesz alma materekre.

Megyeri István igazgató

Monori Strázsák Néptáncegyüttes

1995-ben alakult a Monori József Attila Gimnázium diákjaiból. A közös táncolás örömével a néptánchagyományok megismerését és terjesztését tűzte ki célul.
Az együttes alapító vezetője Laza István, a tánckar vezetője Lukács János és Acsai Katalin. Saját műsorszámaik mellett országos hírű vendégkoreográfusok közreműködésével is gazdagították az együttes repertoárját.
A néptáncegyüttes megalakulása óta mintegy száz alkalommal tartott előadást Monoron, a környéken és távoli vidékeken is. 1998-ban Hollandiában turnézott, 1999-ben és 2002-ben Erdélyben vendégszerepelt többek között Székelyudvarhelyen a híres Szejke -Fesztiválon.
2000-ben és 2001-ben Budapesten az Ezredvégi és az Ezrednyitó Vármegye Fesztiválon képviselte szűkebb hazánkat.
2000 április 15-én az 5. éves jubileumi műsoron vette fel e karakteres elnevezést, amellyel a város jellegzetes pincefalujának nevét idézi, és az értékes népi-nemzeti hagyományok őrzésének szándékát is kifejezi a Monori Strázsák Néptáncegyüttes.

Elérhetőségünk: 2200 Monor Bocskai u. 1. Tel/Fax: 29 413-212
E-mail:mkmonor@freemail.hu

Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület

Tisztelt Látogató!

Borrendünk megalakulását követően, a semmiből indulva kellett felépítenünk kapcsolati rendszerünket, ebben a munkában leltünk lelkes támogatóra és barátra a Gödöllő és Környéke Régionális Turisztikai Egyesület-ben. Így örömmel tölt el, hogy az elkészült honlapunkon a Barátaink oldalon helyet biztosíthatunk számukra. Kérjük, hogy tekintsék meg honlapukat a www.gkrte.hu címen és látogassák színvonalas programjaikat.

Tisztelettel
Bodor János nagymester

Akik a honlapunkat fejlesztették

A Borrend honlapját elkészítõ webstúdió - netpeople.hu - monori vállalkozás, amely az alapító tagok egyedülálló szakmai múltjára építkezve a 2003-as évben alapult, és az azóta eltelt néhány esztendõ során jelentõs fejlõdésen ment keresztül.

Ennek köszönhetõen amikor lokálpatriotizmusunk - és persze a jó monori bor szerete - azt diktálta, hogy segítsük a Borrendet, ezen keresztül Monort, a számunkra is nagyon-nagyon sokat jelentõ Strázsa-hegy népszerûsítését, mindannyiunk számára természetes volt, hogy ezt legjobb tudásunk szerint tegyük, díjazásképpen pedig beértük a hangulatos esti koccintgatásokkal a honlap tervezése közben (de kár, hogy már túl vagyunk rajta...:))

Akik honlapunk készítésében résztvettek

Tisztelt Látogató!

Baráti beszélgetések során merült fel, hogy Borrendünk, Monoron, helyi közösségünkben jól ismert. Egyre népszerűbbek rendezvényeink, pozitív hatással vagyunk a helyi borászok tevékenységére, és milyen jó lenne, ha munkálkodásunkat szélesebb körben ismertebbé tehetnénk. A mai lehetőségeket számba véve az Internet tűnt a legalkalmasabbnak erre a célra. Ezt a gondolatot karolta fel Kugel György a B&K Kft. (www.bandk.hu) ügyvezetője, és felvállalta a honlapunk szervezésének, elkészíttetésének feladatát.
Most, hogy honlapunk elkészült köszönetet kell mondanom mindazoknak, akik e munkát mindnyájunk hasznára és örömére segítették és elvégezték.
Köszönjük a netpeople.hu csapatának az ízléses megjelenést, a könnyű karbantarthatóságot, Kugel György – nek a szerkezeti felépítést, a fotókat, a szervezést, Ambrózi Pál, Bolcsó Gusztáv és Kiss Attila tanár urak cikkeit, a lektorálást.

Tisztelettel
Bodor János
nagymester

MAGYARORSZÁGI BORRENDEK SZÖVETSÉGE

Kérjük látogasson el a www.borrend.hu címen található honlapunkra!

Cegléd és Vidéke Unghváry László Borrend

Tisztelt Látogató!

Rendünk lovagjaival együtt nagy szertettel és tisztelettel köszöntöm Önt, mint a Ceglédi és Vidéke Unghváry László Borrend nagymestere.
1997-ben 33 alapító taggal alakultunk meg, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő és Nyársapát Önkormányzata, valamint a ceglédberceli Aranyhegyi Pinceszövetkezet és a nyársapáti Rátió Kft. támogatásával. Időközben csatlakozott hozzánk a tápiószentmártoni Kiss Pince és a ceglédberceli Ruttner Farm.
Nem kis büszkeséggel mondhatjuk el, hogy borrendünket rövid időn belül felvették a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségébe.
Az alapítás óta 74 személyt tiszteletbeli taggá avattunk, közülük 7 lovagot vettünk fel rendes tagnak.
Céljaink közül legfontosabbnak tartjuk a szőlő- és borkultúra hagyományainak ápolását. Képviseljük Cegléd és környéke már történelmileg is elismert szőlő- és bortermelését.
Törekszünk arra, hogy népszerűsítsük az újjonan alakult borászatokat, hirdessük és megszerettessük a kultúrált borfogyasztást. A hazai és nemzetközi rendezvényeken igyekszünk bemutatni Cegléd és vidéke nevezetességeit, kultúráját és szorgalmas, dolgos népét.

Borrendünk Unghváry László nevét viseli.

"A bor a királyok itala - az italok királya." - ennek jegyében mi, Őfelsége borlovagjai készek vagyunk Őt híven szolgálni.

Tisztelettel
Simon Ernő
Elnök-Nagymester

Pékmester Bt.

Balaton Borrégió

Köszönjük a Balaton Borrégió honlap szerkesztőjének, hogy segített népszerűsíteni Orbán-napi programunkat, kérjük látogassanak el honlapjukra!

BORIGO Magazin - Középpontban a bor

2006. december 11.-én magazinunk sajtótájékoztató keretében mutatta be a BORIGO 100-at, melyet a média szereplői nagy érdeklődéssel fogadtak. A sajtótájékoztató keretében ismertettük a BORIGO 100 pontozási, kiválasztási módszerét és az eredményeket. Az eseményen két győztes is jelen volt, a tokaji Lenkey Pincészettől Lenkey Géza és az Vinatero Kft. képviseletében Jager Magdolna, valamint a pincészetek versenyében harmadik helyezett Árvay János.
Az eseményről tudósított az EchoTV Tükör című háttérműsora és TV2 Tények is, amelynek esti kiadása stúdióbeszélgetést sugárzott Bányai Gábor Botond kiadóigazgatóval.


Kérjük, látogasson el honlapunkra!

Ide érdemes ellátogatni!

A Borászat.hu weboldalt Szilvási Zsolt üzemelteti. Cél, hogy az Interneten összegyűjtsük és megismertessük a magyarországi borászokat és borászatokat az ágazati szereplők és a borkedvelő személyek számára egyaránt......