A Monori Pincefalu bemutatása

Monori Pincefalu, izabella sor

Monorról, a szőlő bűvöletében

Monor város 1998-ban ünnepelte első írásos említésének 600 éves évfordulóját. Az első ismert oklevél, amely Zsigmond király uralkodása idején, 1398-ban jelent meg, még Monar-ként említi városunkat, de a 3 évvel később, 1401-ben keletkezett határleírás már a mai nevén, Monor-ként. Az első hiteles térképi ábrázolás Monorról és környékéről a Mária-Terézia által elrendelt katonai felmérés alapján készült. Az 1780-ban elkészült térképlap már olyan részletes térkép, hogy az Alszög, a Főszög, a református templom és környéke, a szőlők és az erdők kiterjedése is leolvasható róla. Az első magyarnyelvű földrajzi szótár így ír Monorról 1799-ben:”Monor magyar falu Pest Várm. földes Ura az Egri Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, többen reformátusok,…bora meglehetősen sok terem, úgy mindenféle gabonája is.”
A második katonai felmérés 1861 évben készült, részletgazdag, több tanya neve és helye leolvasható róla. Többek között: Szél-tanya, Bokros-tanya, Lukács-tanya. Bajkai-tanya, a Monori, Mádi és Tetei szőlők. Monor mezővárosról 1877-es monográfia az alábbiakat írja: ”Monor igen törekvő derék magyar mezőváros. A határterület északi része a Cserhát magasabb dombsorán terülő löszös és agyagos. Ennek ⅓-a szőlőkkel van kiültetve, és ⅔-a szántó. A szőlőhegyek nevei: Mádi-, Lapos-, Strázsa-, Malom-, Forráshegy-, és Völgykút alatti. … A határbeli szőlő 389 kat. Hold…A termelt bor a vidék ízletesebb és jobbféle asztali borai közé tartozik, s szintén pénzt hozó cikk, emellett pedig az asztali szőlő eladása is jelentékeny.”

A szőlőtelepítés kezdetéről

A monori szőlőtelepítések 1446-tól az egri Káptalan birtokcseréjétől feltételezhetők, ugyanis 1446-tól Eger város katolikus egyháztanácsa lett Monor földbirtokosa. Az egri szőlő- és borkultúra hatására, a Káptalan ösztönzésére történtek meg a szőlő ültetések. Az egri káptalan monori birtokán a helybéli lakosok telepítették és művelték a szőlőt. A török kiűzése után, az 1696-ban visszatelepült 106 családból kilencvennek volt évi 4-5 hekto bort adó szőlője. Az 1780-ra elkészült katonai térkép pedig promontóriumot, szőlővel borított hegyoldalt is megjelöl. Az egri káptalan földesurasága idejében megkezdett szőlőtelepítések napjainkban is folytatódnak. Az újabb telepítések hungaricum szőlő- és gyümölcsfajták felhasználásával történnek.

Strázsa-hegy, a pincék bűvöletében

Az 1861. évi második katonai felmérés térképlapja a szőlős területeken belül pincéket is feltüntet a Strázsa-hegyen, a Téglagyári-dűlőben, és a Kutya-hegyen. Pincék már régebben is voltak, csak a korábbi térképeken a szőlőterületen belül nem tüntették fel azokat. A löszbe vájt monori pincék gádorjai mélyen vezetnek le a bortároló részhez. Több pince még ma is téglázatlan. A pincegádorok előtti régi kamrák sárfalból készültek, nádfedélzettel néhány kamrát fazsindellyel borítottak. A pincekamrák mögött létrejött gádorok sora adja a pincesorok egyes részein megfigyelhető sajátos „bakhát”-hatást. Az összhatásában többé-kevésbé egységesnek tűnő pincefalu épületei hat típusba sorolhatók amelyek a galériában megtekinthető.
A Strázsa-hegyen egy kisebb falu nagyságú, pincesorokkal tagolt szőlőskertek, borházak, pincék alkotta pincefalu ékeskedik. A harmadik évezred elején büszkék vagyunk féltve örzött örökségünkre, Monor ékességére a Strázsahegy pincesoraira, vagy mondhatjuk a pincefalunkra.
A hegyközségekről A Monor Strázsa-hegyi és Száraz-hegyi hegyközség, valamint Gomba-Bénye hegyközség egységes tájjelleget alkot.
Monoron a Cserháti-dombság alsó lejtőjén Monorierdő felé haladva, a megfelelő homokos területen, így Száraz-hegyen is történt szőlőtelepítés. A Monor Száraz-hegyi kordonos művelésű szőlőterület összeér és határos a Gomba-Bénye hegyközség kordonos művelésű szőlőterületével.


Ezer Pince Szőlészeti és Borászati Tanösvény


A pincefalu borturisztikai attrakciója 2009 május 23-án lett felavatva a hagyományosan megrendezésre kerülő Orbán-napi vigasság keretében. A tanösvény a Monor Környéki Strázsa Borrend által beadott pályázat alapján a nemzeti Bormarketing Program és az Agrármarketing Centrum támogatásával valósult meg. A tanösvény létesítésének célja volt, hogy a pincefaluba látogató vendégek a gasztronómiai élmények mellé egy olyan borturisztikai élményt is kaphassanak, ahol egy séta keretében megismerkednek a pincefalu szépségeivel, a helyi jellegzetességekkel és emellett betekintést kapnak hazánk szőlő és borkészítés hagyományaiba.
A helyi, illetve országos vonatkozású táblák két önálló ösvény mentén helyezkednek el, melyek együtt vagy külön-külön is bejárhatók. A Szent Orbán ösvény az azonos nevű térről indul
(Az üdvözlıtábla koordinátái a Szent Orbán téren: Ész: 47°22’08,54848”, Kh: 19°26’42,23219”), és közel két km hosszú körtúra keretében ismerteti meg látogatóit az alábbi témákkal:
- A szőlő és a bor eredete
- A szőlő életciklusa
- A szőlő termesztése
- Hungarikum szőlőfajták
- Pincesorok, pincefalvak
- Magyarország borvidékei
- Hagyományok, borünnepek
A Bacchus ösvény a Strázsahegy téglagyári részéről indul (Az üdvözlőtábla koordinátái a Bacchus térnél: Ész: 47°21’33,34685”, Kh: 19°27’27,24195”), de a másik irányból, a Szent Orbán ösvény folytatásaként is bejárható. Ez a szintén két km-es út Monor és a Strázsahegy építészeti, természeti, kultúrtörténeti értékeit hivatott bemutatni az alábbi tematika szerint:
- A Strázsahegy egyedi tájértékei
- Borkészítési eljárások
- Szerszámok, eszközök
- A Strázsahegy kialakulása
- Történelem
- Bor és kultúra
- Pincekultúra
- Kunsági borvidék
A tanösvény egyik kiemelt állomása a strázsahegyi kilátó, ahonnan jó idő esetén a Budai-hegyek vonulata is tisztán látszik. A kilátó legfelső szintjén elhelyezett panorámatáblák segítségével bárki könnyedén beazonosíthatja a környékbeli nevezetes
pontokat és a Budai-hegyek jellegzetes pontjait is.

Monori Pincefalu vendégváró pincészetei, borturizmus
 

A Monori Pincefalu vendégváró pincészetei 2010. november 20-tól ügyeleti rendszert alakítottak ki abból a célból, hogy a hétvégeken a pincefalunkba látogató bortúrára, borkóstolásra vágyó vendégek, a tanösvényünk megtekintése mellett minden esetben tudjanak bort kóstolni, falatozni és természetesen megpihenni.

Tekintse meg bemutatkozó filmünket ás látogasson el hozzánk és töltsön egy kellemes napot a gödöllői dombság lábánál elterülő Monori Pincefaluban!



Linkek
Vendégváró pincészetek, letölthető térkép >>
Vendégváró pincészetek, letölthető ügyeleti rend >>
A Monori Pincefalu térképe >> Strázsa-hegy pincéi, Dr. Dobos György képei >>
Monori Pincefalu szép pincéi >>
A szépség sokszor a részletekben rejlik! >>
Ősz a Monori Pincefaluban >> Monori Pincefalu 2009 nyarán >>
Monori Borút Egyesület >> Téli túra a monori Strázsahegyen >>
Monori Pincefalu télen >> Állatok, növények és virágok és mindez a pincefaluban >>
Borrendünk és a Strázsa-hegy bemutatása (letölthető) >>
Introduce of our Wine Order and Strazsa-hill (download) >>
Monori Strázsahegy Fejlesztési Koncepciója >> Pincefalu emlékei és történései >>
Rendezvényeink >> Híreink >>
A Monori Pincefalu pincekataszterének összegző tanulmánya >> Legyen neked is pinéd! >>
A pincefalu látnivalói >>
Túra a naprendszerben, terepkerékpározás >>